Érdekes este...:)
2010.06.13. 05:44
Kevés alvás egy jó buli furcsa kaland a strandon hajnalban és haza érkezés hajnali 5-kor.
Röviden így írhatnám le az elmúlt kicsivel kevesebb, mint 48 órát, ami a hátam mögött van immáron. Péntek reggel még Szombathely felé robogtam aztán ott is egy éjszakába nyúló történet alakult, ami meccsnézésnek indult az a-clubban. De mért is ne megismerkedtem egy pár leányzóval (anyucim csoporttársai) és furcsa beszélgetések alakultak. Elkezdtünk olyasmit játszani, hogy ki bírja tovább húzni a másik agyát (persze csak a szexuális fűtöttség dominált:P). A lényeg hogy hajnali 2-kor estem be a kollégium ajtaján és már háromnegyed 8-kor önkéntelenül fent voltam és vártam a 11 órát hogy haza induljak. Itthon a dög meleg elvette az életkedvem, de kinek nem, és Öcsike meg druszám előálltak a csodálatos tervel, menjünk "Dindzsásba"/Nádas Dance Club ismertebb nevén NÁDAS/. Nem hezitáltam sokat ugyan mért tettem volna. Félúton közölték velem is az infót, hogy érkeznek még a társasághoz, Öcsike volt osztálytársnője, aki jelenleg Gábor barátnője is lesz, nagyon remélem (jelenleg még képlékeny), és hogy Kriszti hozza még barátnőjét, Hajnit is. Mondom, nagy király vagyunk 3-an 2 nőre abból az egyik már alap foglalt akkor 2:1 marad az arány. Közben Öcsém előrevetítette, hogy hát a Hajni meg...(sztem érti mindenki mire célzott:P), na, de sebaj, gondoltam magamban jó pasi vagyok majd lesz valahogy. Lett is megjöttek a lányok hoztak magukkal még egy srácot a vicc csak annyi hogy Ő is Gábor. /Ezt az apróságot kezdem megszokni már szinte minden 3-ik ismerősöm vagy haver haverja Gábor/. Az esélyeim még tovább romlottak most már nem elég hogy 3 Gábor lett, de két faszi maradt egymásra...:-(. A buli felénél Öcsém faarccal lép elém és közli a váratlan hírt mely szerint a Hajni jó pasinak tart-fülig érő vigyor egy rápillantás a lányra és buli tovább- majd kabbe és pacsi, nevetés Öcsikével. A rafkós és leginkább lusta énem rögtön elő is tört belőlem, ha tetszek neki, akkor majd lép felém én nem tudom, hányadik bika vagyok a karámban és a fejemet sem szeretném betöretni. Tehát ráhagytam mindent és kíváncsian vártam miből mi fog kisülni. A party ellaposodott mi is kicsit elpilledtünk kitaláltuk, hogy csapunk egy éjszakai fürdőzést a strandon, ha már itt van és jó az idő is. Ebből csak annyi valósult meg hogy a lányok belementek kb. térdig a vízbe és mi meg jót nevettünk rajtuk, hogy fúj a szél és fázik a lábuk. De a "kislány" megváltozott közvetlenebb lett (pláne hogy be sem mutattak minket egymásnak Öcsikéék) -ezt a discoban elintéztük majd egy óra együtt partyizás után- és már odabújt hozzám, hogy melegítsem meg. Az elveim elvesztek, ahogy világosodott szembesültem vele hogy padlizsán lila /"vörös"/ haja van (mint tudjuk ez nálam kizáró ok szok lenni) és most bátran kijelenthetem, hogy a testi adottságai bőven kompenzálják ezt a kis "hibát" és nem is zavart. Életvidám filigrán leányzó, akin azt láttam, hogy még engem is képes elviselni és bő 3-4 óra ismeretség után van, valami kis jóleső érzés akkor mikor átölel, és nem szól, semmit csak magához szorít, de úgy, mint eddig még soha senki. Jól esett, jól esett, hogy ezt tette és az is, hogy viszonozhattam, mert szüksége volt rá és nekem is. Ezt akartam tenni, mert ez esett jól és a visszajelzések alapján kölcsönös volt. Lehetett volna több is, de nem volt, nem volt kényszer hogy legyen és nem is kellett, hogy bármi történjen csak valaki a sokból, aki pont akkor és pont ott volt ahol én és ugyan azt szerette volna megkapni az önzetlen szeretettel párosuló ölelést és azt az érzést, hogy valaki magához ölel úgy, mint eddig még soha senki. Nem tudom fogom-e még valaha látni, talán. De most-még ha ezt nem is tudtam neki elmondani ma- köszönöm, hogy megismerhettem és köszönöm, hogy egy ilyen estével ajándékozott meg a tudta nélkül és akarata ellenére. Nem kértem semmit csak kaptam, de amit adott az jól esett, mert éreztem, hogy nem kell érte tennem semmit, mert nem várja el. De mégis megadtam ugyan azt, ami nekem annyira jól esett.
Bár a társaság gyorsan kombinálni kezdett, de mikor látták, hogy a x-edik ölelésre sem történik semmi, még egy szájra puszi sem gyorsan le is tettek a dologról. Ha lenne is ebből valami, akkor az nem most és nem ilyen hirtelen menne végbe. Az ilyen dolgokhoz több idő és energia kell. Kalandnak sem lehet, nevezi a mai estét, de egy mindent elsöprő kis buli happy endes befejezéssel. Ennél több szerintem senkinek nem kell.
Köszönöm a lányoknak, Hajninak és Krisztinek és a fiúknak, Öcsémnek (Zolinak) Gábornak, Gábornak és persze magamnak, hogy nem maradtam itthon a 4 fal között.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szultánia 2010.06.13. 19:24:52
Én is nagyon köszönöm Neked ezt az estét a "Dzsindzsásban", illetve a tónál.
Mindenképpen maradandó élmény.
Remélem, hogy a jövőben több alkalommal olvashatok a Blog-odban a közös bulikról, vagy csak közösen eltöltött időről.
Üdv.: Hajni