Utálom azt...!

2010.06.27. 04:04

Utálom azt, amikor valakivel összeveszem, vagy csak a nézeteink nem egyezzenek és mind a ketten meg akarjuk magyarázni a másiknak a magunk igazát! Persze utólag én is okosabb vagyok, csak akkor már lehet késő...! Belátom, ha hibáztam,- részben jó tulajdonság, de az hogy hibázok az nem pont, de mivel tévedni/hibázni emberi dolog "talán" belefér-, de kérdés, hogy van-e annyira nemes a többi ember velem és másokkal szemben, hogy a világ egyik legnagyobb dicsőségét magával hordozza, amit a megbocsájtás művészetének nevezünk.

Mert veszekedni mindenki szokott és tud is! Nem csak az emberek az állatok és szinte minden élőlény veszekszik a maga módján az őt körülvevővel. A szomorú ebben csak tényleg az, hogy mindig azzal veszünk össze igazán, aki fontos számunkra és csak azt tudjuk megbántani is, aki közel áll a szívünkhöz. Legyen szó barátról, barátnőről vagy családtagról mindig benne hagyjuk a legmélyebb sebeket, mert Ők éreznek irántunk is valamit és nem csak egyoldalú. Nem tudom, mi üt, belém olyankor mikor elönti az agyam a szar és letorkolok mindenkit, aki olyat mond, vagy úgy szól hozzám, ami nekem nem tetszik, vagy csak épp teljesen máshogy gondolom az adott dolgot. Nem voltam ilyen, sőt a saját anyám nem szeretette soha ezt a tulajdonságom, - ami úgy néz ki megszűnt:(, - nem lehetett velem veszekedni. Fogtam és ráhagytam az illetőre mindig (anyum ettől készült ki, hogy nem szóltam vissza). Hova lett ez a hatalmas önuralmam? Miért nem így állok már hozzá? Magam sem tudom, és még jobb sem lett tőle a helyzetem. Egy biztos szégyellem magam emiatt, hogy így viselkedem mostanság, és ezúton is szeretnék mindenkitől bocsánatot kérni, ha bármivel is megbántottam az elmúlt időszakban.

Akinek igaza volt attól azért, akinek nem volt igaza attól meg, azért mert megpróbáltam meggyőzni a sajátomról. Semmi közöm hozzá hogy ki mit csinál, az jól esik, ha valaki látja, hogy fejjel megyek a falnak és megpróbál megállítani, (ezt a jó tulajdonságát tartsa meg minden ismerősömnek az Úr) legalább Ők vigyázzanak így rám, mert én magamra úgy sem fogok, tudjuk nagyon jól.

Mivel személyesen nem tudok már mindenkitől bocsánatot kérni, legalábbis így látom, most aztán bízom az égiekben, így fogadjátok el legalább itt tőlem. Ha velem vannak fent akkor élőben is megteszem, ezt megígérem.

Szuli tényleg ne haragudj rám nem akartam egyáltalán ilyen lenni, mint amilyen voltam. Bocsánat

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr82112774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szultánia 2010.06.30. 13:12:23

Kedves Ego!

Még csak most olvastam ezt a bejegyzésedet!
Egyetlen dolog, amit eddig mondogattam, megváltozott bennem. Szoktam volt mondani, hogy "jössz a bölcsességeiddel". Rá kellett jönnöm a bejegyzést olvasva, hogy nagyon nagy igazság a mondás, miszerint a bölcs hallgat.
Azt hiszem, most megpróbálok Én is bölcs lenni és inkább hallgatok, így talán majd a fejem se fog fájni (ahogy egy másik mondás tartja).
Ellenben az előző mondatomat meghazudtolva annyit még szeretnék Neked mondani, hogy konkrétan nem bántottál meg semmivel. És egy "bölcs" tanács, akit igazán szeretsz, azt a jövőben ne hanyagold el! Könnyen meglehet, hogy nem is teszel semmi különöset, és mégis hátat fog fordítani. Ebben már csak az a rosszabb, amikor olyannal teszed, aki még sarat is dobál következményképpen rád!

A magam részéről remélem hamarosan veszed a fáradtságot, hogy elém is állj, hisz nem harapok... csak néha és csak kicsit. De ezt tudod:)

EGO88 2010.09.20. 13:02:06

@Szultánia: Drága Szultánia!

Hiába olvastam most el újra és újra saját bejegyzésem már Magam sem tudom mi a ... csináltam amiért ezt írtam. Tudom miért ugrottam neked és min vesztünk össze /eszembe jutott :P/ Azért csak most válaszolok mert nem olvastam a blogom és nem néztem a kommenteket sem. Egy biztos hogy nem mondtál butaságot csak nem fogadtam meg a tanácsot ez idáig de igyekszem magam majd tartani hozzá. Szívesen eléd állnék hogy ezt megbeszéljük mert a harapástól félek talán legkevésbé, de hogy Szombathelyről mikor megyek haza úgy hogy időm is legyen ezt még nem tudom. Bár ahhoz hogy eléd tudjak állni még egyeztetnünk is kéne..:)
süti beállítások módosítása