Nem árulok zsákbamacskát! Két hétig tartott a boldogság és fenékig tejföl... Igen azt mondtam életemben másodszor, hogy legyen vége egy kapcsolatnak! Persze ez most kicsit más mint mikor legelőször ezt mondtam. Itt jelen helyzetben mind a ketten meg vagyunk róla győződve, hogy igazunk van és a másik téved. Ebben igazán csak az a szép ami számomra is meglepő, hogy még az Ő barátnői szavaiból is azt vettem ki hellyel-közzel, hogy támogatnak (már nem abban, hogy legyen vége vagyis lett is) de nekik is az bántotta a szemüket ami nekem is!

Na mind1 is a tegnap este elég zűrösen alakult és elborult az agyam. Elcsaltam Orsit (legalább anyu megért és meghallgat) klubba és 1 jäger 1 sör még 1 sör meg vagy másfél óra beszélgetés úgy gondoltam helyreráz! Ez idő alatt folyamatosan hívott, hogy hol vagyok vagy mi van velem. Persze ezt már csak utólag láttam de hát mit lehet tenni ha a kabátban van a telefonod...

Hazafelé felhívtam hogy 5 perc és itthon leszek. Hát fél órás késéssel meg is látogatott és nagy duzzogva hozta a pulcsimat, felkapta a hajcsatját és már sarkon is fordult. Nekem sem kellett több, közöltem, hogy ott a testápolója és vegye magához a könyvét is. Aztán ajtót becsapva távozott.

Persze mivel az előzményeket nem tudjátok így ez nektek érthetetlen, de ne haragudjatok meg ezt itt nem is szeretném részletezni! Akit pedig nagyon érdekel az úgy is tudja hol talál, és az egész storyt hallhatja privát előadásban ferdítés nélkül...:)

Egy biztos (tisztelet a kivételnek) "Soha ne bízz meg olyan állatban amelyik 5 napig vérzik és nem döglik bele"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.