A cím már sejtető de még sem biztos hogy fedi a valóságot!

Talán mindannyian tudjátok mi az mikor valamit megbeszéltek vagy elterveztek valakivel és közbe jön valami esetleg csak már nincs hozzá kedve a másiknak, de lehet bármi más egyéb is. A lényeg hogy meghiusúlnak a terveid elképzeléseid. Jó dolgoknak kéne sorba jönni egymás után és akkor talán minden menne a maga útján. De nem soha soha és soha nem így zajlik történik és ez elveszi a maradék életkedved is vagy épp annyira felbosszant hogy nem látsz a pipától. Pedig a józan ész tudja hogy ha épp csak az a verzió áll elő hogy valamilyen 3-ik oknál fogva nem sikerülnek a dolgok akkor nem tudsz vele mit tenni. Ezt dobta a gép de mégis nagyon magad alatt leszel tőle...:(

Mind1 szomorú a világ van aki álmodozik (lásd én) és hisz még abban hogy vannak olyan személyek akiknek ér még az adott szava is valamit de sajnos kezdünk kihalni és egyre kevesebben leszünk!

ÉN tudom hogy nekem nincs semmim csak az üres zsebem és a pucér v...gam tehát ha már az adott szavam sem ér semmit akkor már én magam is senkivé válok!

Tehát ha valamit megígérünk akkor azt próbáljuk meg betartani amennyire csak lehet.

Szombathely nyáron... Na, ezt még nem tudom milyen nyáron, de hogy tavasszal milyen vagy fogalmazzunk pontosabban mennyire élvezhetőbb szép napsütésben zöld fákkal és virágillattal, azt már kezdem sejteni. Nyugodtan mondhatom 1000-szer jobb, mint az a téli nyomott hangulat, amit én oly sokszor előnyben szoktam részesíteni. Most értem be a buszpályaudvarról (kb. 2 perc séta a kolitól) de ezen a kis távolságon is nagyon jól esett hajnalban a zöld lombkoronákat látni, mint az eddig látott "kórókat". Végre madárcsicsergésre vagy épp poszméh zümmögésére kelek és nem a hólapát durva hangjára. Hogy mitől lettem most ilyen kis "tájleíró" hangulatba magam sem tudom.

Különös "képességet" fejlesztettem ki a "Hogyan vessz össze a barátnőddel hetente sokszor..." és tudj vele még aznap este ki is békülni. Ezzel még nem is lenne gond, mert meg kell hagyni, hogy olyan kapcsolat, nincs, amiben nem veszekszenek a felek, de az a legritkább, hogy mind a kettőnknek igaza is van és tisztában vagyunk ezzel, de senki nem képes tolerálni a másik felet. Tudom most mi fordult meg a fejetekben és talán igazatok is van és higgyétek el én is sokat gondoltam már erre és nem egyszer fordult meg a fejemben nekem sem a gondolat. De ez nem ilyen egyszerű. Ide pont igaz az örökérvényű mondásokból kettő: -"Férfi és nő soha nem lehet egymásé, mert mind a kettő mást akar! A férfi a nőt, a nő a férfit!"; de az is igaz, hogy -"Úgy még soha nem volt, hogy ne legyen sehogy-se", tehát valami majd velem/velünk is lesz. Legalábbis nagyon remélem!

Annyi változás volt hírtelen az életemben, hogy, - azt sem tudom még most sem, pedig már kb. 2-3 hete, hogy tisztázódik a helyzet, hogy merre vagyok arccal! Az inter-crosse csapat eddigi első számú kapusa (mind a szombathelyi csapaté mind a válogatotté) itt hagyott minket munkája miatt így nekem kell/kellett a helyébe lépnem. Ez nagy megtiszteltetés és csodálatos dolog, de nagyon nagy felelősséggel is jár. Remélem, majd helytállok itt is ebben a szerepben. A foci is sikerült ugye bekerültem a városi bajnokságba, egy harmadosztályú csapatba, mint hálóőr és eddig büszkén mondhatom 3-ból 2-őt nyertünk. A HKLB tavaszi szezonja is viszonylag jó rajtot vett aztán sajnos az elődöntőkben a héten 1:0-ás eredménnyel kiestünk, de nagyon örültem neki, hogy ez a kis csapat így összeforrt a végére. Bízom benne, hogy a fiúk játékkedve nem hagy alább és ősszel újra összeállunk és folytatjuk ezt a remek szereplést.

Azt szerintem nem kell reklámoznom, hogy itt van a vizsgaidőszak a nyakunkon, itt a hajtás a minél kevesebb vizsgám legyen című verseny! Ha lehet, akkor inkább legyünk túl rajta zh-ból bemutatásból stb. csak vizsgaidőszakban ne legyen semmi. Ez, hellyel, közzel megy is, de sajnos idén lesz 2-3 kollokviumom, ami azt jelenti, hogy órán is zh és bemutatás, de van kötelező vizsga a végén, ami annyira nem hiányzik. Ráadásul itt van a szakosodás is és színre lépett a nagy kérdés... Mi leszek, ha nagy leszek?? Én magam sem tudom, mit csinálnék szívesen... Mehetnék sportági edzőnek valamelyik adott sportágban, vagy a jó öreg "433-as" (közalkalmazottak könyvelési száma bár nem biztos, hogy pont ennyi, de ez rémlik) hivatalos megfogalmazásában pedig annyit tesz TANÁR! Itt van válogatási lehetőség Tesi- és sok-sok más szakból lehet válogatni /valószínű ez is marad majd és felveszem a földrajzot/, vagy van még egy úgynevezett differenciál, amin a gyógy testnevelőket képzik csak ennek nincs Msc képzése /Master, ami végül is a hivatalos diplomát adja majd 5-6 10 év múlva (éljen a Bolognai rendszer)/ és erre hívta fel egyik tanárom a figyelmem.

Összegezvén nem elég hogy kusza az életem mind magánélet mind a társadalmi helytállást követően még azt is találjam ki, hogy mi a rák akarok lenni 5-6 év múlva és most kezdjem is el... De mi van akkor, ha menetközben jövök rá hogy nem ilyen lovat akartam???

Ti hogy gondoljátok ezt, szerintetek mi a jó ilyen hülye helyzetben??

Nem árulok zsákbamacskát! Két hétig tartott a boldogság és fenékig tejföl... Igen azt mondtam életemben másodszor, hogy legyen vége egy kapcsolatnak! Persze ez most kicsit más mint mikor legelőször ezt mondtam. Itt jelen helyzetben mind a ketten meg vagyunk róla győződve, hogy igazunk van és a másik téved. Ebben igazán csak az a szép ami számomra is meglepő, hogy még az Ő barátnői szavaiból is azt vettem ki hellyel-közzel, hogy támogatnak (már nem abban, hogy legyen vége vagyis lett is) de nekik is az bántotta a szemüket ami nekem is!

Na mind1 is a tegnap este elég zűrösen alakult és elborult az agyam. Elcsaltam Orsit (legalább anyu megért és meghallgat) klubba és 1 jäger 1 sör még 1 sör meg vagy másfél óra beszélgetés úgy gondoltam helyreráz! Ez idő alatt folyamatosan hívott, hogy hol vagyok vagy mi van velem. Persze ezt már csak utólag láttam de hát mit lehet tenni ha a kabátban van a telefonod...

Hazafelé felhívtam hogy 5 perc és itthon leszek. Hát fél órás késéssel meg is látogatott és nagy duzzogva hozta a pulcsimat, felkapta a hajcsatját és már sarkon is fordult. Nekem sem kellett több, közöltem, hogy ott a testápolója és vegye magához a könyvét is. Aztán ajtót becsapva távozott.

Persze mivel az előzményeket nem tudjátok így ez nektek érthetetlen, de ne haragudjatok meg ezt itt nem is szeretném részletezni! Akit pedig nagyon érdekel az úgy is tudja hol talál, és az egész storyt hallhatja privát előadásban ferdítés nélkül...:)

Egy biztos (tisztelet a kivételnek) "Soha ne bízz meg olyan állatban amelyik 5 napig vérzik és nem döglik bele"

Sajnos volt már rá példa, hogy egy ex nem tudta vagy nem akarta feldolgozni azt, ami történt! Történetesen, hogy vége lett egy kapcsolatnak. Talán nem is mondok nagy hülyeséget és nem is teszem rosszul, ha ezt általánosságban kijelentem. Mert úgy gondolom, hogy nem csak velem fordult már elő hasonló eset és magam is tudok egy-két dolgok mások exeiről és az utána következett fejleményekről.

Tegnap kicsit megijedtem, mert exem "zaklatott", hogy mennyire oda van értem még most is stb. stb. (ebbe nem mennék bele most mélyebben, mert már tegnap is sok volt). Az egész apropójában az volt a legszebb, hogy eddig nem voltam ennyire fontos aztán valamilyen formában fülébe jutott, hogy nem vagyok már egyedül (aminek én nagyon örülök, mert oda vagyok mostani párom ért) és ez a dolog vagy felzaklatta, vagy elindított nála egy vezérhangyát, ami rögtön az érzelgős szerezzük vissza, ami a miénk volt effektet váltotta ki nála. Nem is tagadom és kár is lenne szeptemberben mikor azt mondta, hogy nem bírja ki, hogy én itt vagyok Szombathelyen Ő meg otthon van és max hetente találkozunk akkor rosszul esett és fájt. Aztán telt múlt az idő beszélgettünk sok-sok mindenről és el is kalandoztunk néha-néha. December január környékén még arról is szó volt, hogy megoldhatjuk és újra egy pár stb. stb. Nem így lett! Gyávának tűnik, de azt mondtam NEM. Magam sem tudom, de nagyon jó döntés volt akkor, mert tudtam azt, nem fog megváltozni az, ami már szeptemberben is probléma volt kettőnk között. A távolság marad. Azt meg beláttam az iwiw, MSN, skype és társai nem old meg semmit egy kapcsolaton belül. Persze szép volt jó volt és nagyon hálás vagyok neki, hogy volt egymáshoz közünk, mert kaptam tőle szép 7 hónapot. De Ő döntött és én elfogadtam.

Van egy filozófiám, amit lehet, sokan hülyeségnek tartanak, Ő róla pedig tudom biztosan, hogy nem ért vele egyet, azt szoktam mondani: -"Ha menni szeretnél, kérlek, szólj és én, engedlek, nem fogok akadályokat görgetni eléd és marasztalni sem, mert megvan az oka, hogy miért hagysz itt..."

Nem volt könnyű tegnap ilyen témáról beszélgetni úgy, hogy közben az aktuális partnerem fogta a kezem, mert egyrészt cikkinek találtam másrészt kellemetlen volt, hogy több mint fél év elteltével még itt tartunk. Ezt megelőzően mikor még egymagam-voltam már lezártuk exel ezt a témát és annyiban maradtunk, hogy nem keressük egymást max baráti alapon!

Sajnos még sem így lett, de most is kaptam egy határozott ígéretet mely szerint minden kapcsolattartási mód meg lesz szakítva. Viccesen mondhatnám azt, mint az oviban volt "Lerajzolt és összetépett"-->/törölve lettem az ismerősök közül a közösségi portálokon.../Részemről csak, NO COMMENT! :D:D:D

Nem értem viszont a miértet és a hogyan lehet az ilyen dolgokat elkerülni. Sok barátnővel nem büszkélkedhetem a hátam mögött. Monogám típus vagyok és szeretek egy mellett sokáig kitartani. De Ő már a második volt, aki eljátszotta velem ezt a figurát. Jó lehet nem alaptalan a dolog, mert egy ideig én is mind a két esetben "ludas" voltam és valamilyen módon tartottam a lelket a dolgokban. De könyörgöm, ha akit szeretek/szerettem azt én sem felejtem el egyik napról a másikra. Bár fél év nélküle pont elég ahhoz, hogy lezárjam a dolgokat és nyissak egy új fejezetet az életemben.

Remélem semmi hülyeséget nem követ el elkeseredésében senki sem. Attól, hogy valamelyik fél ki szeretne szállni a másik életéből még az élet, megy tovább. Bár nehezebb furcsább nélküle, de valaki mindig lesz melletted, ha más nem is, de egy örök igaz barát.

Ja, akinek nincsenek, barátai az nézzen magába, mert lehet, hogy annak csak Ő az oka és senki más és lehet ezért ment el az adott fél is mellőle...

Legyetek jók és vigyázzatok arra, aki fontos nektek, mert később már lehet nagyon késő!

Már megint régvolt, hogy nyomokat hagytam volna ezen oldalon! De talán ismét összejött annyi finomság az életemben, hogy megérjen pár apró sort!

Régi olvasóim pedig kaptak egy ígéretet mely szerint most már rendszeresek lesznek az írások, szóval őket sem akarom megbántani vagy csalódást okozni nekik! Mielőtt nagyon nekilátnék bontok egy nem túl hideg sört és folytatom a gondolatokat! Akkor vegyük sorba mik is történtek...! Eddig vártuk a diákhitelt és a jó időt, hellyel-közzel mind a kettő meg is jött. Felkiáltottunk, hogy itt a tavasz és a "néphiedelem" alapján, ha tavasz van, akkor szerelem is akad. Vagy, ahogy Orsi 'butyuta mondókája' is tartja "Tavacs van..MI? Tavacs van... MI? Tavacs van há nem éted Bacnak a verebek...! JA TAVACS VAN...!" (sztem aranyos bár tényleg nagyon gáz, de nem ez a lényege):D

Hála az égnek én sem panaszkodhatom, a tavasszal mind a pénzem megjött mind a szerelem megérkezett és most már büszkén jelenthetem ki, hogy újra van barátnőm bár még nagyon friss a történet, nagyon jól is működik, bár akad egy elég komoly rontó tényező, de emiatt elég, ha csak én bosszankodom. Az életem ezek ellenére maradt a régi kerékvágásban és minden folytatódott/folytatódik, úgy ahogy volt. A suli megy bejárok órára, edzésre járok, részt veszek a HKLB-n a NYAVAJÁSOK csapatában (tiszteletbeli földrajzos lettem:D)-->/erről is eszembe jutott most valami, de ezt majd a vége felé/. Felcsaptam személyi edzőnek és szobatársamat és most már barátnőm volt párját is edzem, egyszerre bár Csabi munkarendje miatt csak heti 2 alkalommal láthatom őket a kondi teremben, de nagyon lelkesek és ez már kárpótol is. A saját kis edzésprogramunk, amit Pocokkal folytatunk pedig annyira sikeres lett, hogy az eddig rajtam is lötyögő feszülős futó felsőm már a kelleténél is jobban feszül a hátamon! Ez persze nagyon pozitív csak nincs kedvem nagyobbat venni emiatt:).

Gázos volt Március 24-e. Sport szaknap volt az egyetemen semmi tennivalónk nem volt 1-2 konferenciát kellett meglátogatni és meghallgatni. Gábor napot kell/kellett volna ünnepelni, és jó lett volna, tiszteletemet tenni mondjuk a clubban vagy épp Romosban, mert már ezt a két helyet 2 hete nem látogattam meg, ha nem több. Bár azt nagyon nem bánom, hogy írásom végeztével az ágyban döglöm, és alszok, nem leszek cigi füstös és sztem az én alvás előtti perceim bőven kárpótoltak mindenért mára..:P!!

Egy jó tanács itt a végére, aki ott van melletted és jót szeretne neked az nem biztos, hogy csak azért teszi, mert csak a barátod akar lenni!

"Vedd észre, hogy ki Ő és lehet Ő is észreveszi, hogy ki vagy Te!"

Nem is oly rég, közöltem pár olvasómmal, hogy most rendszeresebbek lesznek a bejegyzések. Hát tessék itt is van a soron következő kis szösszenet. Azt még nem tudom lesz-e értelme, de hát megígértem és mint tudni illik ezeket a dolgokat hellyel-közzel amennyire tőlem telik be is tartom. Na de most lássuk miről fog szólni, mert ezt még én sem tudom a végén majd meglátjuk.

Kezdjük talán az elején a dolgokat, mi volt a legutolsó bejegyzés és azóta történt-e valami érdekes fejlemény...! Talán, ha jól rémlik utoljára pont egy érdekes "veszekedős-szapulós" epizód részese lettem, de fátylat a múltra. Újra eljött egy hétfő, majd kedd lett aztán szerda és buli,buli,buli ja és jut eszembe ma is megyek inni és már kedd óta iszok. De tudnám, hogy a faszba csinálom mert, hogy pénzem már nincs és soha nem hívok meg senkit de, hogy én folyton súrolom a részegség határát hát ez valami csodálatos!:D Jó sajnos eljutottam arra a szintre amit én már csak úgy hívok -"Nekem már nem ciki, ha egy nő hív meg egy italra" (jelen esetben csak is sörről lehet szó)! Na de vegyük sorjában miért is szok már 2 napja és élek jól...

Keddre a volt gólyapásztor vezérünk, nevezzük csak PetiJancsinak, mert ez a neve Hurtik Péter János, szervezett egy elsős tesis csapat összetartó estet. Mikor fociztam Gárdonyban sok kis hasonló estéhez volt szerencsém, így már sejtettem mi lesz a vége. Bár az Isten rá a tanúm és megannyi kollégista és csoporttársam, hogy én voltam az aki váltig állította, hogy nem megy mert nincs kedve!:( (igen ez is ritka tőlem de mikor nincs pénzed kedved sem sok van)! Aztán némi késéssel megérkeztem a helyszínnek megjelölt vendéglátóipari egységbe "Muskátli" innentől csak legyen kocsma...! Belépve tapasztaltam, hogy kicsit hiányos a társaság de aki ott van az már vidám. Nem véletlenűl voltak boldogok, sejthetitek csak az volt a baj, hogy ekkor még csak fél 10 körül jártunk. Megtanultam kézállásból sört inni, amit meg kell hagyni nem is nehéz csak furcsa és szokatlan de jó buli:P. Már tudom, hogy "Puk kapitány" mondókáját nem lehet 1 korsó sörrel elmondani elsőre, és az is fix, hogy egy ilyen összetartás sem ér véget hajnali 2-nél előbb.

Vége lett ugye a keddnek jött a kötelező szerda. Tudjátok mi van szerdán és hát Marci sztem ezt pont Te érted a legjobban nők buli pia! A csajok meg hát a nekik nem tetsző részeket cseréljék olyanra amilyenre jól esik! Az órarend változásnak köszönhetően sok szabadidőm lett, de a szerdáim elég vaddá váltak. Petivel (szobatársam, helyenként lehet, hogy majd POCOK néven fut--> Peti a Pocok by: Showderklubb) elkezdüntk kondizni ismét és heti 3-4 alkalommal erősítünk, amit azért valljunk be ránkfér. Ebből adódik, lesz/lett/van izomlázunk és egyéb testi-lelki problémánk. Ezt mind tetézem általában egy szerdai torna órával. Nah ezekre a tornaórákra a legjobb jelző, hogy a katonaság elmehet a faxba mert azok csak játszanak...Igen tud fájni már az első 5-10 perc pedig akkor még csak bemelegítünk (jó puhány vagyok ennyi) amúgy ki lehet bírni csak még nem szoktam hozzá. Ebből következik, délutánra már fáradt vagyok /főleg ha még kedden is iszol/, de este edzésem van ahol szívesen ott vagyok. A fél 9-es hazaérkezést mindig egy gyors vacsi és tusolás követi majd a kis készülődési ceremónia. Mire ezekkel végeztem megint fájni kezedett a fejem így az edzés előtti algopyrint egy újabb követte. Ezzel viszont nem számooltam mikor kb 10 perc különbséggel Pocok közölte, hogy igyunk 1 sört.

Ám legyen nem vagyok semmi jónak elrontója és már indultam is a büfébe a szokásos adagért. Nah megindult az alapozás mulatós zenére sörrel a kézben nekiültünk makaózni (egy egyszerű magyar kártya játék akinek nem lenne ismerős). Addig nincs vége egy játéknak míg nem EGO nyer így esett meg, hogy 3-0 Pocok javár, hozzál még sört felkiálltás, és már folytattuk is tovább. 4-3-ra nyertem és angolosan távoztam is. A-club volt a cél! Épp leértm a koli elé a távolban megpillantottam egy ismerős kabát hátulját és elkiabáltam magam. Nem várt eredmény születt a kabát a név és a tulaj stimmelt. Nóri volt egy másodéves tesis, de azt nem vártam, hogy a szokásos puszi-puszi után a nyakamba ugrik és viteti magát egy darabon:D! Legyhagytam őket, mert barátnőjével váltottak még pár szót de utánnam kiabált, hogy majd klubban megkeres. Maradjunk annyiban egy párszor megtalált...

Nem nagyon találtam a helyem tegnap este csak tétlenű lógtam az "egyetem pincéjében". Kisvártatva befuttottak Ádám barátomék. Dorka, Ádi, Karesz, Krisztián és ilyenkor már előrevetíthető, hogy nem fogunk unatkozni és tuti lesz 1-2-3 vagy akár több cso-csó mérkőzés is. Ez most sem lett másként. Bár ennek a végeredménye az lett, hogy nem értem át Romkertbe (de annyira nem is bánom). Kezdek hozzászokni, hogy clubott ránkzárják és mi távozunk onnan utoljára. Így fél 4-kor elhagyva a helyet a kollégium bejáratáig jutva nekiálltunk beszélgetni, helyesebben fogalmazva szavakat össze-vissza egymás mögé helyezni. A régi örökzöldek mind felcsengtek: "Nyuszika megy az erdőszélén és leesik..", "Mindenki hülye csak én vagyok helikopter", "Hülye vagyok, de okos nem" és még sorolhatnám mik voltak. De a legszebb talán az lett mikor szóba jött egy story melyet Ádi mesélt el. Ismerősével utaztak az IC-n pestnek és kimentek a két kocsi közé dohányozni. Ismerős babrálta az egyik ajtót unalmában és feltette az egyszerű kérdést "Ádám nincs nálad egy kilincs?" valamiért pont nem volt nála. Azt idézett Karesz vagy Krisz nem tudom már egy Kis Ádám szösszenetet, hogy a pápának is van IPhon-ja. Erre jött, hogy kapott egy olyan svájci bicskát a pápa amiben van szentelt víz tartó és van hozzá szenteltvíz "fröcskölő izé" is. Na itt pattantak el a maradék agysejtek és jött a kihajtod és szenteltvíz... Mi az? Svájci bicska, Sváci bicska és kihajtod... Szentelt víz majd a legjobb kombó a svájcibicska és szentelt víz Mi az?? Hát ez nem más mint a KIHAJTOD!

Ez lett a végszó a hajnalra is legyen hát ez mára is!

Sok számára talán nem titok, mese függő vagyok még ennyi idősen is pasi létemre!

A napokban letöltöttem a legfirssebb Walt Disney újdonságot A hercegnő és a béka című szösszenetet. Még azon az éjjelen meg is lestem gyorsan, mert kiváncsi voltam bár az már az előzetesből is kiderült számomra, hogy nem pont az én korosztályomnak készült. De a lényegen nem változtat, hogy felnőtt szemmel is ugyan az a mese, mint egy kicsinek. Színes, zenés, érdekes és látványos elemek ügyesen egymást követő kavalkádja, a néző lenyűgözése. De a háttérben a felnőtt is nézi a mesét és gondolkodik és kombinál. Az összes mese valljuk  meg, egy kaptafa, a jó elnyeri jutalmát- így vagy úgy, a rossz pedig méltó büntetésben részesül. Igen mondhatnánk a közhejet, hogy ez az élet rendje, és a nézőnek kell a szerelem, a csalódás, és az akció ahhoz, hogy valami eladható legyen. Habár, ha jól belegondolunk akkor ez igaz is, manapság nem nézünk meg semmit aminek nincs valamilyen mondanivalója, ezekkel a tartalmi elemekkel. Aztán úgy hozta a jósorsom, hogy ma ismét megnézhettem a mesét, de már moziban (hála Orsinak, itt köszönöm neki ismét a lehetőséget ;) )ami a történetet "sajnos" nem változtatta meg. Pedig nagyon vártam, hogy majd ma valami más lesz a mesében,-kékek lesznek a békák vagy a happy end marad el, nem tudom mire vártam igazán. A story nem változott meg, a szereplők és a magyar hangjuk is ugyan az maradt mint volt. Csak a személyes értékeim változtak meg. Mint minden mesének/filmnek, ennek is van másodlagos jelentése és tartalma. Mögöttes mondanivaló, ami tényleg csak a felnőtt számára válik világossá, és lehet, hogy nem is elsőre hanem másodjára, jelen esetben nálam is.

Bár senki sem látja ugyan azt, és ugyan úgy, mint a másik aki mellette ül a moziban és nézi szintén azt amit Te. Itt volt barátság, szerelem és álnokság. Eszembejutott, hogy én is lennék béka vagy herceg. Aztán úgy váltottam "kedvenc" szereplőt ahogy az érdek kívánta. De rájöttem, hogy a legőszintébb karakter Ray (a szentjános bogár) volt. Talán az ő nemes hozzáállása és kissé teszetosza jelleme az ami a legtöbbet ér. Az "édes" aligátor Luis a marcona külső ellenére már-már túlérzékenynek mondható helyenként. A bajban összekovácsolódott társaság a mese végére megfogyatkozva ugyan, de együtt marad. Helyenként a szerepek felcserélődnek, ám ez hoz változatosságot a történetbe és néhol csal egy kis mosolyt az arcokra.

Aki még nem látta annak szívből ajánlom könnyed másfél órás szórakozás. Könnyen érthető nem megerőltető mese a szokásos történet egy "régi-új" köntösbe bújtatva. A béka király című mese könyv adaptációja helyenként átírva. A zenei világ teszi igazán vidámmá és még jobban élvezhetővé, hála a jazz hangulatának, tényleg pörgőse lesz tőle.

Itt egy kis kedvcsináló a meséhez.

Nem értem az embereket, de főleg a nőket!

Előre leszögezném; Tisztelet a kivételnek és akinek nem inge nem veszi magára! (Stimm??)Csak már szeretném elkerülni a vitákat és a késöbbi veszekedéseket.

A lényeg, hogy folyton ki tudnak akasztani valamilyen formában. Néha apró kis semmiségről, és van mikor meg tényleg egetrengető dologról van szó. De most mégis ami felháborodásom keltette, hogy hiába mondtam el valamit vagy épp adták tudtomra a másik oldalról a tényeket, mégis Ők-a nők- vannak megsértődve.                               Viszonylag sok olvasóm ismer és tudja nagyon jól, hogy egy közvetlen barátkozó típus vagyok, aki kötöszködik, ércelődik, de soha nem rossz vagy ártó szándékkal. Most is hasonló dolog esett meg, mikor egy msn beszélgetés során megkérdeztem, egy ismerősömet, hogy "egyedül mostad meg a hátad?"! Persze lehet, hogy sokan ugyan úgy felháborodnának, de egy sima NEM vagy IGEN bőven véget is vetne ennek a beszélgetésnek. De nem mert kell a műbalhé, a hogy legyen még rosszabb a helyzet,a beszélgetés a felesleges dolgokról című fejezet. Nem értem, hogy ebből a kérdésből, hogy kerekedett ki az "engem nem érdekelne, ha lenne most ott veled egy csaj és bármit is csinálnátok..."! Kérdem én tettem bármi olyan arra utaló megjegyzést, hogy meg akarom dugni vagy szeretnék tőle bármit is?? Szerintem nem és már rég nem is erről szól. Mégis ide kanyarodott a beszélgetés, ám nem is én tereltem erre a részre; és még, hogy a pasik beszélnek folyton a sexről! Ebben volt benne a legburkoltabban a célzás "bármit is csináltok/vagy csinál veled" (csak a hitelesség kedvéért).

A másik nagy talány számomra, hogy ha kedves vagy egy nővel és szépeket mondasz neki, miért gondolja egyből azt, hogy meg akarod dugni...? Hol vannak a finom hölgyek akik fogadják a bókot és érzik azt, hogy csak törődés és egy kis odafigyelést kapnak?! Manapság, csak ha megemlítem egy lánynak, hogy milyen csinos vagy teljesen felháborodik és azonnal közli, hogy van barátja vagy egyáltalán nem keres pasit! De könyörgöm ki akar a pasid lenni... van épp elég bajom nem kell még, hogy egy barátnő is tetőzze a gondjaimat!

Furcsa lett ez az egész helyzet. Most már minden mindegy a ma éjszakára ez hiányzott már csak.

Legyetek jók

Csütörtök hajnali 4 lesz mindjárt. Igazából még nem tudok aludni disco/buli, kinek mi, után így, hát gondoltam bepótolom a már régen hiányolt írásomat!

Mivel új órarendem lett, ami mondhatni jobb nem is lehetne; leszámítva a szerdai óraütközésemet ami elég cinkes, így most még több lehetőségem nyílik részt venni a "kötelező szemináriumon" minden szerda este. De kezdjük csak az elején; egy lazának mondható nap, (van 3 órám) bár ebbe a torna csúnyán bele rondít. Mondhatnám úgy is így az első óra után, hogy elveszi az életkedvem, de ahogy csapatársam mondta edzésen -"Lebegjen az a szemed előtt, hogy Te akartad és Te válaszottad ezt..." és mondanom sem kell igaza van. Én akartam és én is fogom elvégezni, mert ezt szeretném csinálni, csak valahogy a felvételi tájékoztatóból kimaradt az a mondat, hogy FÁJNI FOG!

Nah de sebaj, korán végeztem a nap egyetemi részével, tehát bőven volt időm felkészülni lelkileg, de inkább fizikailag az esti edzésre, ami sajnálatos módon nem végződött valami jól. Egy rossz pillanatban Nóri elélépett egy nem gyengén meglőtt labdának és a jobb szeme pillanatok alatt feldagadt szegénykémnek. Azóta nem tudok róla semmit, remélem jól van Feribá mindenesetre elvitte a kórházba, mert nem volt bizalom gerjesztő a látvány. Nóri innen is jobbulást Neked!

Ezek után már csak a szokott kis szűk szerda esti program, hazaérkezés, gyors teregetés, tusi, vacsora majd a szerelés kiválasztása, valami jóféle ráhangoló zene kíséretében és már csak indulni kell. Jobb időkben ezt nem egyedül kellett/kell tennem mert akkor Petike (szobatársam) is velem tart, de az Ő órarendje, hogy is mondjam, hagy némi kívánni valót maga után a csütörtök reggellel kapcsolatban. Bár a szokásos nekikészülésem egy masszírozás kicsit zsúfoltabbá tette, de így is oda értem és nem is maradtam le semmiről.

Indulás előtt még nem is gondoltam volna, hogy ennyi meglepetést tartogat majd a szerda éjjel-csütörtök hajnal.... Azon apropót már kezdem megszokni, hogy Szombathelyen az utóbbbi egy hónapban folyamatosan esik a hó, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ennek köszönhetően már 23:00-kor kb. 5-10cm között volt, ez hajnali 4-re már a 20cm-ert karcolta elég erősen. Ebből felocsudván, hogy a party este elég havas lesz, már csak A-club-ban voltak kellemesebbek a történések. Olyan személyek tiszteltek meg jelenlétükkel akiket, vagy még soha, vagy tényleg csak gólyatáborban láttam ott utóljára. Nagyon jó volt velük együtt bulizni kicsit gt. effektje lett a dolgoknak. Külön köszönet Barbinak aki még indulás előtt rám is írt msn-en, hogy nehogy itthon maradjak!

Sajnos a szokásos "heringparty" kiváltotta az erősebben ittas emberekből az állatot, és megkezdődtek a balhézások! Olyan emberek mentek szó szerint egymás torkának akik a hétköznapokban szinte együtt járnak el meginni 1-2 sört. Hát soha nem mondta senki, hogy az alkohol jó tanács adó, de, hogy ennyi baj okozója azt sem reméltem volna. Saját feszültségem oldására ittam 1-2-3 sört, de tényleg csak a jóérzés és megszokás kedvéért. Hamár cigit nem kell venni, mert az egész disco cigimennyiségét elszívhatom ingyen legalább iszom velük, hogy együtt izzadjunk. Némi közösködés azért kell!

Kicsit lecsillapodván és erőm fogytán kimentem a tánctérből az előtérbe, ahol kispályás csapatom tagjai jöttek szembe... ez önmagában nem is baj, csak egy laza 1-1,5 órás csocsó párbajt vetített előre, ami le is zajlott. Így esett meg az a ritka dolog, hogy már 3 óra is elmúlt majdnem mikor elindultam Romkerbe. De ezt nem is részletezem, ha már 4 előtt itthon voltam akkor gondolhatjátok...heringek és már kicsit több részeg mint jókedvű...Azért az estét egy jóképű sajtos-tejfölös lángossal (nagyon finom csak ajánlani tudom) megkoronáztam Romos oldalában a helyi lángos-sütő vendéglátóipari egységben. Bár jó tanács szakadó hóban és viharos szélben ne egyél lángost az ég alatt.

Most zárom soraimat Legyetek jók

Régi írás, de ma 2010.02.28-án vált élessé ez a post aztán a többi meg majd kiderül...

Vannak órák, vannak percek, mikor másholjárnak a gondolataid és ezen órákban, percekben a helyzetek nagy többségében van ott veled valaki. Nem feltétlen kell fizikai valójában, hogy ott legyen, de Te magad érzed a közelségét és jelenlétét. Rá gondolsz vagy csak kérdeznél tőle valamit, pedig a választ talán, Te magad is tudod, és csak tőle szeretnéd hallani igazán. Nem tudom, írás előtt elolvastam egy pár sort, 3 véleményt amit (itt) rólam írtak ismerőseim iwiw-en. A három ember bár tud egymásról még sem ismerik egymást, de mindegyikőjükkel más-más okokból, de huzamosabb ideig egy társaságban voltam vagy épp vagyok is. Az amit rólam mondtak/írtak számomra megható és úgy tartom reális is. De most olvasás közben elfogott egy furcsa érzés, hogy ha ez tényleg így van ahogy írták... akkor most hol van ez az ember. Nem találom a régi valómat önmagamban?! Régen volt értelme a dolgoknak, jött nap-nap után és minden passzolt a többivel megvolt mindenem amire szükségem volt vagy valaha is lehet egy embernek! Volt barátnőm, voltak barátaim(hála nekik hogy még most is megvannak, és miattuk vagyok még most is itt) volt szabad időm, tényleg amit akartunk döcögősen is de elértük és tudtuk élvezni az apró sikereket. De most nem, hogy a célokat nem látom hanem már a holnap is bizonytalan és reménytelen. Ha valóban igaz az amit írtak vagy gondoltak rólam és ezek a dolgok bennem vannak akkor legyőzhetetlennek kéne lennem... de nem vagyok és nekem is fájnak dolgok! Felemészt az ha egyedül vagyok, ha nem tudok ott lenni mikor szükség lenne rám.

Nem folytatom a sorokat majd talán egyszer...

Bár a cím önmagában nem árul el túl sokat magáról a főtémáról és annak motivációjáról, de bővebben kifejtve szerintem érdekes!

Atom és Orsy is ejtett a blogjában egy-egy reklámokkal és reklámvideókkal foglalkozó bejegyzést és ezeket olvasva és nézve kapott el az ihlet, hogy én is írjak végre. Tudni kell, hogy én ha gép elé kerülök akkor az a főiskolai könyvtárban történik meg a legtöbbet (nem lévén laptopom és internetem a koliban), de itt azért tekintettel kell lenni embertársaimra is, meg azért ez csak egy könyvtár, tehát a számítógépeken nincs hang magyarúl le vannak némítva! Ez nem probléma mert lehet kérni fülhallgatót de mindig elfelejtem befelé jövet utólag meg azért nem megyek már vissza a pulthoz, lusta vagyok! Ennek persze mindig az a végeredménye -főleg mikor érdekesebbnél-érdekesebb írásokat olvasok amik bőven meg vannak fűszerezve videókkal vagy jó hanganyaggal, akkor azokat én némán vagyok kénytelen végig nézni. Ez lett aztán végül is az alap ötlet, hogy mennyire lesznek jók a reklámok és a filmek, ugye tudjuk azt, hogy volt néma film a kezdetekkor ezekkel már nem találkozunk, és a mai világban már nem halkítjuk le a tv-t sem teljesen mert szeretjük hallani mit mondanank a színészek, vagy mert talán jó a magyarhangja és csak úgy tartjuk élvezhetőnek ha ténylegesen halljuk! De azok a videók amikre hivatkozok 3-4 reklám film "klippjei", és elgondolkoztattak, hogy ha reklámról beszélünk akkor annak az a lényege,hogy meggyőzzön arról "Nekem meg kell venni...!",de ez nem nagyon sikerült látványosnak jó volt de hang nélkül nem értek sokat, sajnos! Lehetséges, hogy ilyen célra pont rossz reklámokat néztem meg, de belegondoltam, sajnos vannak siket embertársaink és a filmeket meg a híreket eltudják olvasni, ha van tele-text-jük a tv-én, mert akkor van felirat a kép mellé,most már elég sok csatorna esetében, de a reklámokat csak akkor érthetik meg, ha az a képi világban is elmondja hangok nélkül azt amiért készült. Persze tudjuk a képről, hogy mit akartak pontosan, de nagy a valószínűsége annak, hogy nem fogja kiváltani a "Vásárolni akarok mindenáron..." reakciót az emberekből! Bár kétlem azt, hogy a reklámoknak lenne ilyen célja vagy valaha lesz-e egyáltalán nem tudom de nem árt végig gondolni ezt a variációt sem!

Már tényleg években mérhető ideje játszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha... és itt aztán gondolatok tömkelege tör rám. Tetoválás, extrém frizura, pircing (szemöldökben és/vagy max nyelvben) vagy talán a manapság "divat fülbevaló" a pasiknál, megtalálható lenne rajtam is! Megváltozna a külsőm de az is én lennék?! Valóban megváltozna valami, mert bár a tetoválás kivételével a többi könnyen eltüntethető és még nyoma sem marad max fényképek örzik régi arcomat..., de nem állít maradandó emléket. Beszélgettem már nagyon sok emberrel a tetoválásról; olyanokkal is akiknek van, azokkal is akiknek nincs és volt olyan is, aki már megbánta vagy épp még szeretett volna! De egyvalamiben egybehangzó volt a véleményük, csak olyat tetováltass magadra ami valamiért számodra fontos és jelent valamit ha másnak nem is hát neked. Láttam már a magyar vizilabda válogatott tetoválását képeken, az olimpiai 5 karikát példának okáért, számukra ez egy közös emlék és nekik akkor, hiszem, hogy nagyon sokat jelentett. Egyik kedves ismerősöm a hátára anyukája emlékére egy glóriát tetováltatott angyalszárnyakkal és "Anya" felirattal számára ez volt a fő és így állított maradandó emléket.Másik cimborám a bátyjának állított emléket az alkarján egy szolidabb motívummal a nevét varratta fel és a két dátumot. Sorolhatnék még "emlék tetoválásokat", de szerintem Ti magatok is sokat láthattatok már!Mégis, ha csak találomra megkérdezünk valakit, hogy ha tehetné milyen tetoválást készítettne magának a válasz rögtön az, hogy "egyedit amilyen senkinek nincs"! Ha a minta meg is egyezik egyik tetoválás sem lesz ugyan olyan mint a másik! Mindenki más-más indítatásból készített tetkót, van aki divatból, van aki emléket állít vele, akad olyan is aki az egész életét hordozza már magán az évek során kialakult motívumokból.

Én személy szerint régen, mikor sportosabb voltam még nagyon a non-figuratív tetoválások híve voltam (hála az égnek elment tőle a kedvem) és a napokban egyre többet filóztam azon, hogy mi lenne számomra a legtesthezállóbb minta és, hogy hol tudnám úgy elhelyezni a tetoválást úgy, hogy a késöbbiekben semmilyen formában ne akadályozzon (gondolok itt állás interjúra és hasonló esetekre) aztán arra jutottam, hogy emléket állítok a szívbetegségemnek vagyis annak igazából, hogy egykoron 100%-osan egészséges voltam és 2004-ben az ellenkezője derült ki. "Sajnos" az arcom megmaradt, és a régi "becenevem" is fel szeretném tüntetni magamon, tehát a kettőt valamely formában össze kell kombinálnom. Kicsit bátor ötletnek tűnik és egyben bizar is, egy emberi szívet tetováltatni magamra, de arról váltig állíthatom, hogy ilyen jó ha 100 embernek van és "EGO" felirattal meg szerintem már 1-nek sincs!=) Igazából mivel már ezt eldöntöttem, hogy ezt a mintát választom csak az a kérdés maradt; hova és milyen betűsítlussal??

Maradt a vádlim, bár az messze van a szívtől de ott egy hosszú nadrággal bármikor gond nélkül eltakarható /mivel én alapból hosszú nadrágos vagyok még nyáron is, így meg csak úgy is az látja akinek meg akarom mutatni/ és (így nem kell a "bikini" alá csináltatnom mint a lányoknak, mondván ott már csak az látja akinek "engedélye van")de ennek ellenére igen nekik sajnos ez az egy lehetőség marad ha ilyen szándékaik vannak! Most jogosan merült fel a kérdés bennetek, ha nem akarom megmutatni a tetoválást akkor meg mi értelme...??!De ezt a kérdést én sem tudnám röviden megválaszolni... A betűstílussal meg rájöttem nem kell foglalkoznom mert azt már egy profi tetováló magától kitalálja!

(folyt.köv.)

Érdekes,hogy milyen furcsa kalandokból tanul az ember vagy éppen döbben rá arra, hogy eddig szinte elbaszta az életét! Nem tagadom szégyen ide szégyen oda ismét "rabja" lettem az internetes társkerső oldalaknak és bár most nem regeltem majd mindengyikre csak a két közismert közösségi portál bizonyos alkalmazásaiban böngésztem még anno Marcival (de ez már meg lett említve lentebb) aminek az lett az eredménye, hogy az általam kiszemelt hölgyek közül ha sok nem is de 1-2 kettő vette a fáradtságot és ha már egy társkereső oldalon van akkor legalább válaszra méltatott! Ennek következménye képp az egyik lánnyal /ciki de az ő unszolására/ megejtettünk egy találkozót ami nem is furcsa ha az ember ismerkedik és társat keres. Az első találkozót még a hét vége előtt 2 nappal összehoztuk és személy szerint elmondhatom, szerzett nekem egy kellemes délutánt ami egész estébe nyúló kis esemény lett. Aztán a találkozót egy másik követte egynap kihagyással de nem is ez az érdekes hanem az, hogy egy teljesen idegen ember mennyire a vesédbe lát még ha nem is gondolnád!

Lehet, hogy már az elején tudta mit akar veled vagy csak próbálta magát meggyőzni arról, hogy lehet másképp is mint ahogy lett aztán a végén... nem tudom!

A lényeg, tegnap estét 7 órától 10-ig egy kávézóban töltöttük az időt és beszélgettünk de úgy mint eddig még soha nem beszélgettem olyan emberrel akit nem ismertem, szerencsém volt mert nem csak unalmában hallgatott meg, és nagyon jó beszélgető partner volt. Néha elvesztem igéző nagy barna szemeiben néha pedig mosolya terelte el figyelmemet, de sajnos ezek ellenére már tudom; ez sem lesz több és a közhely megmarad "egyel több isemerős iw..my..-en" (egy régi barátom szavaival élve). Igen talán ebből számotokra is világossá vált nem lett semmi az egészből és bár nem is volt tervezve, hogy lesz az egyik szemem mégis sír a másik nevet! A létező összes párkapcsolati témát átvettük a kis hibákat ki miért járhatott pórul vagy miért úszott meg épp egy hatalmas egetrengető szakítást, de még véletlenűl sem volt szó arról, hogy mi lenne ha és utólag józanul meggondolva nem is baj ez. Nagyon szép lány és okos helyén van az esze de nem illettünk össze (ezt ő mondta) nekem ehez idő kellett volna, hogy ténylegesen kiderűljön számomra igaza van-e! De felnyitotta a szememet és rávilágított a hibáimra amiket, lehet tudtam eddig is, csak próbáltam elnyomni őket magamban vagy nem szembenézni velük de rájöttem azután az este után, hogy az is én vagyok és, ha elnyomom, ha vállalom nem leszek más maximum meg tudom majd oldani őket mert szembe nézek velük! Ma mikor elmondta a véleményét, és azt, hogy mit is döntött, vagy mit szeretne magától vagy tőlem az Ő általa tagadott dolgok igazolódtak be! Nem mondta soha, hogy milyen aranyos és rendes lány de ez látszott rajta és én tudtam róla, hogy Ő a szíve mélyén ilyen aki azt tudja mondani egy srácnak, hogy nem hozzá való mert Ő rendesebb mint azt várta volna vagy épp, tudja mi kell a nőnek, de neki pont nem kell mert ez jó....(idéztem a szavait sajnos nem szó szerint) azon kevés személyek egyike akik nem szeretik ha jó nekik... furcsa számomra is ez az egész és nem tudom miért fogott meg ennyire,hogy még a tanácsait is megfogadom, de ha igaza lesz és a tanácsai beválnak imába foglalom a nevét!

A remény mi elhal az érzés mely felkavar rombadönt majd eltakar.

Sírni kéne oly fájdalom, másnak adom bánatom.

Szomorú sorsom nem tagadom a többit el nem mondhatom.

Az életet feladom a képernyőre nagy betűkkel kiírom: GAME OVER!

Nem kell már többé a bánat meghagyom a világnak.

Ezzel a kis versel zárom soraimat és kívánom, találjátok meg párjaitokat!

Mindenből lehet tanulni ez most is beigazolódott!

Bár most kicsit alább hagytam a kezdeti lendületnek de köszönhető volt ez a szilveszteri "forgatagnak" (korántsem mondhatnám vmi fergetegesnek) bár nagyon jól éreztem magam így is szilveszterkor, és, hogy visszatértem jól megszokott kis zugomba távol a világtól Szombathely szívében az Ady téri "cellámba"! Ez volt úgymond a fő oka hogy eddig nem tettem említést az elmult dolgokról mert kicsit hiányban vagyok számítógép és internet terén de én már megszoktam. Tehát nem maradt más választásom mintsem megvárni míg kinyitott a könyvtár és végre volt időm a vizsgaidőszak közepén eljutni idáig!

Nah de akkor ugorjunk a dolgok elejére és nézzük időrendben mi is történt az utóbbi x napban. Nem megyek nagyon vissza az időben mert nem lenne értelme ugyanis otthon soha nem történik említésre méltó esemény... de december 31-én délután fixálódott csak körvonalakban, megyek-e vhova szilveszterezni vagy maradok otthon és nézhetem anyámék idilli párosát! Hála az égnek nem így alakult apu megjött melóból és már azzal a lendülettel álltam elé és kértem a kulcsot az autóhoz mondván, hogy megyek házibuliba szilveszterezni (bár ekkor még csak tervek voltak, kihez és hova) de nem csüggedtem! Az soha nem baj ha Ők ezt nem tudják (így utólag meg teljsen mind1). Este 9 óra de én még mindig otthon volt és próbáltam még mindenkit józan állapotában elérni telefonon a csúcs előtt és boldog új évet kívántam nekik. Az utolsó telefonálásom hozta az egyik "meglepit" felhívtam Gábor barátomat és a köszöntés közepette mikor már számára is világossá vált a tény mely szerint még mindig otton vagyok annak ellenére, hogy már fél 10 is elmúlt rögtönözve gyorsan meghívott az eredeti uticélomon túli kis településre egy házibuliba!

Ekkor döntöttem az azonnali indulás mellett! Gyorsan öltözés irány a kocsi aztán go a hawerokhoz de mivel egyik "házigazdám" sem tudtam, hogy megyek máshova is így elég furcsán indultak az események! Megérkezem mindenki kínál, hogy igyak vele (amúgy is régen találkoztunk most meg szilveszter is stb stb) én meg közöltem "Megyek tovább és nem iszom..." ezt nem fogadták szívélyesen. Hát a koccintás és kötelező tüzijáték sem maradhat el, irány az udvar;hoppá szakad az eső akkor marad a terasz; de azzal már senki nem számolt hogy a vizes járólap nagyon csúszik és mire rájöttünk már csak azt vettem észre hogy ismét a középpontban vagyok mert egy akkora hátast sikerült dobnom a vízes kövön hogy a Guinnes rekordok könyvébe is helyet kaphatott volna 2010 első esése néven! Közben első meghívóm már vagy 5-ször keresett, hogy hol a rákban vagyok és miért nem értem még oda... "taxizok" mondtam halkan majd örültem hogy sikerült lerázni 4-szer is. Eztuán nem volt más választásom mint elindulni Dávid barátomhoz ha már ilyen kitartóan keresett egész este. Oda értem de elég lapos volt a hangulat bár nagyon sok 1000 éve nem látott ismerőssel találkoztam ami jól esett. Barbi drágám örült szerintem nekem az egész társaságból a legjobban (de ez érthető is sztem :P) majd mondottam Dávidnak, mennem kell tovább Gáborékhoz (nem mondhattam hogy visszamegyek) tehát csak másfél óra jelenlét után gondoltam távozom. Boldog votlam mert Baba úgy döntött csatlakozik hozzám és velem tart legalább nem leszek egyedül gondoltam és amúgy is nagyon szeretem a társaságát.

Mire vissza értem már ott is alább hagyott a party hangulat de jól esett visszamenni mert mikor megláttak egész megváltozott mindenki arckifejezése vagy gúnyosan nevettek ki vagy tényleg örültek nekem, esetleg az esésem jutott eszükbe ezt már nem fogom megtudni de jó volt látni a mosolygó nevető arcokat!

A buli hajnalig tartó billiárdozással tért véget miután a kellő mennyiségű alkohol megtette a hatását ;trendi szóval élve bepunnyadtak a fiatalok és még Gábor barátom is arra kért, hogy vigyem haza és nem érdekli az autó majd vissza jön érte vmikor!  Miután hazavittem Gábrist és barátnőjét haza szállítottam Babát is és nem volt más választásom negyed 6-kor mint hogy haza indulok én is és elteszem magam az újévnek és alszok is vmit idén mert ha a babona igaz hogy amit az első percekben vagy épp az első napon csinálsz azt fogod egész évben én szeretnék aludni is ha már úgy is vezetni fogok!

És utólag is Kívánok Mindenkinek Boldog Újévet!

Bár a cím sokat sejtető lehet a piszkos fantáziák számára de annyira mégsem vad mint mások gondolnák (kár én is sajnálom)!

Na a lényeg a lényeg, hogy mióta itthon vagyok hajnalban fekszem és délben kelek amit magam nem értek de tegnap kivételesen "korán" kellett kelnem mert volt egy megbeszélt programom és hát mivel nő volt a dologban gondoltam azért még sem kéne elaludni:P bár Ő jött hozzám és az ágy is jó használatot  tett de még sem illik a vendéget alvás közben fogadni, meg hát elég nehéz is hogy ha minden zárva és nem tud bejönni hozzám...

Na a lényeg a lényeg hogy 10-től mint egy kis ovodás be voltam zsongva hogy 11-től ismét nem leszek egyedül és meglátogat egy régi ismerős mert már fél éve nem láttuk egymást... Olyan érzésem volt mint ha randim lenne de pedig még sem csak majd lesz vmi elméletileg beszélgetés a többit meg ki tudja... megérkezett... délután 3 óra mennem kell( a többit a fantáziátokra bízom) most már, mert várnak a régi munkahelyemen (For Ever Spar) és a köszönöm hogy itt voltál jó volt újra látni rész után valószínüleg újabb fél év következik amíg nem találkozunk egymással de legalább volt egy nagyon jó délelőttöm.

A spar a jó öreg spar hát hogy is lehetne elszakadni attól a helytől sehogy. Én persze azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a volt kollégák (nem mindenki) már a fejemet veszik ha nem megyek be vagy nem tudok benézni hozzájuk mikor itthon vagyok mert szerintük olyan nincs, hogy nem van 10 percem rájuk legalább. Hát most volt még több is sőt... még dolgozni is beálltam mert tudom milyen az mikor az ember este záráskor minél előbb haza akar menni végre és pihenni de nekünk ez után következett a java még (Ugye Marci?! /továbbiakban "Tesó"/)Teso anyuja csinált jó kis wok kaját be is vacsoráztunk mint ahogy illik azt irány a számítógép két "agglegény" másképp el sem tudna képzelni a két ünnep között egy estét mint kockulás a gép előtt. De ennek is van szépsége higyjétek el sőt... annyi jó társkereső oldal van és különböző randilapok ahol aztán a világ összes "csodája" fellelhető. Volt olyan, hogy nem hittem el hogy nem az állatkert honlapján nézegetjük a rovarok képeit mert a molylepke effekt ( kis fej orbitálisan nagy szemüveg) befigyelt vagy a legjobb a myvip randinak a felhozatala... (aki teheti nézze meg mert sírni fog a röhögéstől) sértődés ne essék mi sem vagyunk szépek sőt ezt nem is állítottuk egy percig sem de ha azzal az útmutatóval nézzük meg a képeket amelyet pont aznap találtunk a napi szaron www.napiszar.com/kepek/2009/12/28/az-igazsag/akkor már ezek után már minden megvolt a képek értelmezéséhez is! Találtunk olyan lányt aki a Google-től volt volt aki az anyjától és nem jöttünk rá, ki működhetett még közre menet közben az "apján" kívül még... de ami a lényeg volt egy két igen mutatós leányzó is a repertoárban sőt... és próbáltuk kitalálni már ha Ő ilyen csinos akkor mi hibája lehet hogy nincs pasija mert ezt nem hisszük el. Aztán volt olyan kategória akinek a karácsonyi ajándékát is tudtuk egyből mert olyan ló feje volt hogy nyerget és zablát kapott pasi meg azért nem is lesz mert neki zsokét kéne keresnie a Kincsem parkban.

A legszebb lányok közül ahogy Tesó fogalmazott "Ő pont úgy néz ki mint akin végig ment a Photo Shop" jah és kétszer oda vissza mi? Mert van aki szép de olyan nincs hogy tökéletes mert a szép lányok is amelyiknek tényleg a saját képei voltak kint és mert felrakni több képet az legalább 1 bulizósat tuti megosztott de ahol a photo shop az úr ott 1 max 2 kép található de Ő soha nem rácos még ha 30 éves is!

Bár ma reggel(13:00 volt ma a reggel) már kicsit furcsább volt felkelni arra hogy tegnap este kire klikkeltünk rá hogy "Tetszik mert..." és írt vissza hogy igen.. :) hát egy jó tanács éjjel 2-kor ne állj neki párt keresni vagy poénkodni az ilyen oldalakon nem éri meg!!!

Legyetek jók és csak óvatosan a netes rémekkel!

Mint az előzőben befejeztem soraimat azzal hogy majd folytatom a sorokat hát most eljött az ideje, hogy befejezzem és ezzel a karácsonyi forgatagot és történetet lezárjam.

Mind írtam volt ma találkoztam unokatesóimmal is akiket már 3-4 hónapja nem láttam de nem is ez az érdekes hanem már előre borítékolható, hogy ha a család ezen fele összejön bármilyen apropó alkalmából akkor bitzos kezdetét veszi egy mindenre kiterjedő stand up comedy show  hasonlatosan a TEAFARM-hoz vagy épp a kolesz konyhához. Bár az idei karácsonyi vacsit színesítette mostoha dédnagymamám jelenléte (akiről Szombathelyről hazafelé Orsy megállapította hogy boszorkány /99 éves/ innen jött a következtetés) és annak ellenére, hogy ilyen idős alkalmi süket és egy érdekes figura! Na mind1 a lényeg, hogy a fiatalok gyorsan betalálták és elkezdték osztani a lapokat és csak dobálva lett egymásnak a laszti! Mivel a dédin kívül mindenki jól hall és hát finoman fogalmazva nagyon nem szeretik mert hát most már csak púp így a poénokat mindig hangos röhögés követte anélkül, hogy a mama bármit is tudott volna a dolgokról! Kicsit mondortalan lehet a dolog így leírva de ez azoknak akik ismerik és részesei voltak már az eddigi történeteknek is kommolyan felüdülés kategóriában történik! Félreértés ne essék dédi kiérdemelte magának ezt a fajta szeretetet és nem véletlen lett a középpontja a beszélgetéseknek.

Nagybátyám (Feri) bebizonyította, tényekkel az alkalmi süketség látható jeleit! Ez a következő képpen zajlik:- Dédi az ágyon ül és előre hátra billeg/hintázik közben mormog magában mindez idő alatt a társaság beszélget de ha számára érdekes lesz a beszélgetés a mormogás abba marad és a hintázás sebbessége és üteme majdhogynem nullára csökken, tehát nem hall Ő korántsem annyira nagyot mint állítja magárról csak tényleges szelektáció zajlik nála!

Ezt a storyt már csak a fogyasztási mennyisége multa felűl bár annak örülünk, hogy ennyit eszik és iszik ennyi idősen sőt... csak nagyon meglepő, hogy a számomra tetemes mennyiségnek minősülő étlapot Ő majdhogynem 2-szer is végig étkezte! Leves+főtthús, rizi-bizi rántotthús és francia saláta és ha jól emlékszem még krumplipürével folytotta le a végén ezzel meg is alapozott annak a 2-3 pohár sörnek amit még kért rá! Nincs is ezzel semmi probléma csak aki ilyen jó erőben van 99 évesen szemüveg minek mert még látok állítja magáról hallanai meg csak azt amit akarok jó menni már kevésbé de járó kerettel nem kis sebességgel nem kis távolságot az ne sajnáltassa magát csak azért hogy foglalkozzanak vele is.

De ezt már talán megszokhattuk volna...

Mindent egybevetve az idei karácsony jobban telt mint reméltem és remélhetőleg jövőre még ennél is jobb lesz! Amennyire féltem tőle annyira kellemesen csalódtam benne ha még a szilvesztert is sikerülne összehozni akkor volna a legjobb de sajnos ez még nagyon bizonytalan sőt....

Remélem azért mindenkinek jól telt az ünnep vagy még az enyémnél is jobban... és most már csak Sikerekben Gazdag Boldog Újévet Kívánok!!

Sziasztok

Nem tudom, hogy ki miként vélekedik a karácsony mivoltáról, vallás, neveltetés, hozzáállás terén én nagyon sokáig szerettem kisgyereként és már alig vártam, ajándékot kapjak azt mikor nagyobb lettem már adni is szerettem mert jó volt látni mikor örültek annak amit adok.

Nah ez kicsit másképp volt az idei karácsonnyal, akik ismerik az előző hónap(ok) történéseit azok persze már tudják, most mire gondolok (ez valószínüleg egy másik bejegyzés lesz majd talán) elég vegyes érzelmekkel jöttem haza csendes nyugodt kis Szombathelyi "cellámból" és fájt otthagyni még ha csak kis időre is jöttem haza.

Jó lett volna megúszni a cécót anyámék sírását kihagyni stb de mivel Öcsémet már nem láttam 3 hónapja az Ő "szőrös képe" már nagyon hiányzott. Aztán itt vannak a nagyszüleim unokatesók (velük elméletileg holnap lesz tali:) ) miattuk már megérte eljönni. Bár nem vártam mást mint, hogy most is megmondják mit csináljak vagy lesz hozzám egy-két "kedves" szava a társaság tagjainak (anyu,apu a társaság), de viszonylag csendesen és kényelmesen zajlanak az események eddig de még nincs vége!

Kaptam azért kellemes meglepetést is megmondták hogy autóval leszek visszafuvarozva a kóterba tehát részeben már megérte hazaszaladni! A másik nagyon jó ebben az egész ünnepi cécóban, a hétköznapi és elég változatlan étrendem most felborul (és megint súlyos edzések következenek már látom előre:( ) de lehet, a szervezetem most örül és hálás nekem azért amiért nem merítem ki tovább hanem pótolom azokat az anyagokat amelyek elfogytak...

De leszámítva minden negatív élményt az elmúlt két nap szakszóval élve sétagalopp volt és remélem így is marad minden a továbbiakban is!

További szép estét

                                                                                               (folyt. köv.)

 Decemeber 22 mostantól egy egész fontos dátum lesz számomra. Utolsó előtti nap volt a kollégiumban amely napnak estéjére kis vacsorát szerveztünk a TEAFARM tagjai részére!      A vacsora egy kedves "apropónak" mondható szösszenet volt a karácsonyi ajándékozás előtt de ez adta meg az alaphangulatát az estének!

A legszebb az ajándékozásban az volt, hogy hoztunk egy közös megállapodást melyben meg lett kötve majd mindenki keze... kitaláltuk, hogy mindenki csak saját kézzel készített ajándékot adhat a másiknak! Ezt a feladatot csak az tette még nehezebbé hogy 6 főnek kellett ajándékot készíteni és az sem volt hátrány hogy ha az a rá "jellemző" állatmegfelelőjét ábrázolta!

Csak a tisztán látás kedvéért... lássuk az állatokat, hogy miket is kellett megvalósítani!

Orsi- víziló (alias Vízilő)

Csabi- kacsa/kecske/csibe (sok jelző de az elsőt és az utolsót köszönheti sárga fejének)

Atom-zsiráf

Vica- mókus

Taki-hód

Bonyi-kókuszdió (ő az egyetlen kivétel mert nincs állatmegfelelője, de ő pont elég így is még sok is néha, sőt........)

És maradtam én jó magam de nekem már csak a majom jutott (ennek is van előnye magamnak nem kell ajándékot készíteni így ez egyszerű volt)

A vacsorára elég komolyan készültünk Orsival (továbbiakban "anya" néven szerepelhet helyenként) és már előtte egy nappal megtettünk némi vásárlási szándékkal egybekötött sétát Szombathely boltjait összekötve és vállogatva az olcsóbb termékek között mert sajnos az egyetemista silány tárcája már így fél év végén még silányabb...!Sajnos vásárlásunk úgy ért véget hogy másnap folytattuk ugyan ott és már a délelőtt folyamán mentünk ismét boltba, hogy meglegyen minden alapanyag a délutáni főzéshez is. 

Sikerül katonai idő szerint 16:00-kor a főzés hadművelet kezdetét vette és a 4 órás futamidőt egy percel sem túllépve 8-ra tálalni tudtunk a többiek nagy örömére akik hát kicsit megtörve, ki meló, ki vizsga, ki vásárlás után meg is érkezett. Rövid évődés után sikerült 6 embernek (Bonyi szokásához híven nem ért oda időbe) eldönteni, hogy előbb eszünk és utánna majd ajándékozunk! A vacsorára senki nem panaszkodott (vagy nem mert ezt még nem derítettem ki) de az megnyogtatott hogy minden elfogyott!

Bekövetkezett amitől mindenki félt át kell adni az ajándélkot amit csináltam.. mit fog majd szolni a másik stb stb a tipikus stressz kérdések amiket egy "éles" helyzet előtt feltesz magának az ember magában. Bár most ezen kérdésekenek van némi alapja tekintvén hogy anyu az egyetlen rajz-szakos a mi kis csapatunkban és ez már kicsit borítékolhatóvá tette az eredményt hogy lesz némi előnye de hála az égnek mindenki kitett magáért amivel elértük, hogy nem nyertest hírdettünk hanem holtversenyben sok-sok boldog embert!

 Jogos lenne a kérdés és már bennem is felmerűlt honnan az ötlet és az indítatás arra, hogy én is blogoljak és, majd naponta írjak egy internetes oldalra amit több 100-an olvasnak naponta más-más felhasználó sorai között.

Erre a kérdésre aztán csakhamar megtaláltam a választ ott van Olya (drága "anyucim") és ott van Atom barátunk aki szintén régi aktív blogger! (legalábbis számomra)

Aztán velük kettőjükkel amúgy is sok közös élményünk van mostanság hála a "TEAFARMNAK" aminek aktív tagjai és egyben alapítói is vagyunk. De megfigyeltem hogy a tagok minden közös eseményt másképp élnek meg és más-más konzekvenciákat vonnak le az eseményekből. Tehát innen jött az a felbuzdulás mely rávett hogy én is elkezdjem és a saját érzéseimet és élményeimet is megosszam másokkal!

De úgy érzem így első hozzászólásnak teljesen megfelelő ez a pár sor!