Érdekes,hogy milyen furcsa kalandokból tanul az ember vagy éppen döbben rá arra, hogy eddig szinte elbaszta az életét! Nem tagadom szégyen ide szégyen oda ismét "rabja" lettem az internetes társkerső oldalaknak és bár most nem regeltem majd mindengyikre csak a két közismert közösségi portál bizonyos alkalmazásaiban böngésztem még anno Marcival (de ez már meg lett említve lentebb) aminek az lett az eredménye, hogy az általam kiszemelt hölgyek közül ha sok nem is de 1-2 kettő vette a fáradtságot és ha már egy társkereső oldalon van akkor legalább válaszra méltatott! Ennek következménye képp az egyik lánnyal /ciki de az ő unszolására/ megejtettünk egy találkozót ami nem is furcsa ha az ember ismerkedik és társat keres. Az első találkozót még a hét vége előtt 2 nappal összehoztuk és személy szerint elmondhatom, szerzett nekem egy kellemes délutánt ami egész estébe nyúló kis esemény lett. Aztán a találkozót egy másik követte egynap kihagyással de nem is ez az érdekes hanem az, hogy egy teljesen idegen ember mennyire a vesédbe lát még ha nem is gondolnád!

Lehet, hogy már az elején tudta mit akar veled vagy csak próbálta magát meggyőzni arról, hogy lehet másképp is mint ahogy lett aztán a végén... nem tudom!

A lényeg, tegnap estét 7 órától 10-ig egy kávézóban töltöttük az időt és beszélgettünk de úgy mint eddig még soha nem beszélgettem olyan emberrel akit nem ismertem, szerencsém volt mert nem csak unalmában hallgatott meg, és nagyon jó beszélgető partner volt. Néha elvesztem igéző nagy barna szemeiben néha pedig mosolya terelte el figyelmemet, de sajnos ezek ellenére már tudom; ez sem lesz több és a közhely megmarad "egyel több isemerős iw..my..-en" (egy régi barátom szavaival élve). Igen talán ebből számotokra is világossá vált nem lett semmi az egészből és bár nem is volt tervezve, hogy lesz az egyik szemem mégis sír a másik nevet! A létező összes párkapcsolati témát átvettük a kis hibákat ki miért járhatott pórul vagy miért úszott meg épp egy hatalmas egetrengető szakítást, de még véletlenűl sem volt szó arról, hogy mi lenne ha és utólag józanul meggondolva nem is baj ez. Nagyon szép lány és okos helyén van az esze de nem illettünk össze (ezt ő mondta) nekem ehez idő kellett volna, hogy ténylegesen kiderűljön számomra igaza van-e! De felnyitotta a szememet és rávilágított a hibáimra amiket, lehet tudtam eddig is, csak próbáltam elnyomni őket magamban vagy nem szembenézni velük de rájöttem azután az este után, hogy az is én vagyok és, ha elnyomom, ha vállalom nem leszek más maximum meg tudom majd oldani őket mert szembe nézek velük! Ma mikor elmondta a véleményét, és azt, hogy mit is döntött, vagy mit szeretne magától vagy tőlem az Ő általa tagadott dolgok igazolódtak be! Nem mondta soha, hogy milyen aranyos és rendes lány de ez látszott rajta és én tudtam róla, hogy Ő a szíve mélyén ilyen aki azt tudja mondani egy srácnak, hogy nem hozzá való mert Ő rendesebb mint azt várta volna vagy épp, tudja mi kell a nőnek, de neki pont nem kell mert ez jó....(idéztem a szavait sajnos nem szó szerint) azon kevés személyek egyike akik nem szeretik ha jó nekik... furcsa számomra is ez az egész és nem tudom miért fogott meg ennyire,hogy még a tanácsait is megfogadom, de ha igaza lesz és a tanácsai beválnak imába foglalom a nevét!

A remény mi elhal az érzés mely felkavar rombadönt majd eltakar.

Sírni kéne oly fájdalom, másnak adom bánatom.

Szomorú sorsom nem tagadom a többit el nem mondhatom.

Az életet feladom a képernyőre nagy betűkkel kiírom: GAME OVER!

Nem kell már többé a bánat meghagyom a világnak.

Ezzel a kis versel zárom soraimat és kívánom, találjátok meg párjaitokat!

Mindenből lehet tanulni ez most is beigazolódott!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.