Karácsony, hazautazás...
2009.12.23. 19:36
Decemeber 22 mostantól egy egész fontos dátum lesz számomra. Utolsó előtti nap volt a kollégiumban amely napnak estéjére kis vacsorát szerveztünk a TEAFARM tagjai részére! A vacsora egy kedves "apropónak" mondható szösszenet volt a karácsonyi ajándékozás előtt de ez adta meg az alaphangulatát az estének!
A legszebb az ajándékozásban az volt, hogy hoztunk egy közös megállapodást melyben meg lett kötve majd mindenki keze... kitaláltuk, hogy mindenki csak saját kézzel készített ajándékot adhat a másiknak! Ezt a feladatot csak az tette még nehezebbé hogy 6 főnek kellett ajándékot készíteni és az sem volt hátrány hogy ha az a rá "jellemző" állatmegfelelőjét ábrázolta!
Csak a tisztán látás kedvéért... lássuk az állatokat, hogy miket is kellett megvalósítani!
Orsi- víziló (alias Vízilő)
Csabi- kacsa/kecske/csibe (sok jelző de az elsőt és az utolsót köszönheti sárga fejének)
Atom-zsiráf
Vica- mókus
Taki-hód
Bonyi-kókuszdió (ő az egyetlen kivétel mert nincs állatmegfelelője, de ő pont elég így is még sok is néha, sőt........)
És maradtam én jó magam de nekem már csak a majom jutott (ennek is van előnye magamnak nem kell ajándékot készíteni így ez egyszerű volt)
A vacsorára elég komolyan készültünk Orsival (továbbiakban "anya" néven szerepelhet helyenként) és már előtte egy nappal megtettünk némi vásárlási szándékkal egybekötött sétát Szombathely boltjait összekötve és vállogatva az olcsóbb termékek között mert sajnos az egyetemista silány tárcája már így fél év végén még silányabb...!Sajnos vásárlásunk úgy ért véget hogy másnap folytattuk ugyan ott és már a délelőtt folyamán mentünk ismét boltba, hogy meglegyen minden alapanyag a délutáni főzéshez is.
Sikerül katonai idő szerint 16:00-kor a főzés hadművelet kezdetét vette és a 4 órás futamidőt egy percel sem túllépve 8-ra tálalni tudtunk a többiek nagy örömére akik hát kicsit megtörve, ki meló, ki vizsga, ki vásárlás után meg is érkezett. Rövid évődés után sikerült 6 embernek (Bonyi szokásához híven nem ért oda időbe) eldönteni, hogy előbb eszünk és utánna majd ajándékozunk! A vacsorára senki nem panaszkodott (vagy nem mert ezt még nem derítettem ki) de az megnyogtatott hogy minden elfogyott!
Bekövetkezett amitől mindenki félt át kell adni az ajándélkot amit csináltam.. mit fog majd szolni a másik stb stb a tipikus stressz kérdések amiket egy "éles" helyzet előtt feltesz magának az ember magában. Bár most ezen kérdésekenek van némi alapja tekintvén hogy anyu az egyetlen rajz-szakos a mi kis csapatunkban és ez már kicsit borítékolhatóvá tette az eredményt hogy lesz némi előnye de hála az égnek mindenki kitett magáért amivel elértük, hogy nem nyertest hírdettünk hanem holtversenyben sok-sok boldog embert!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
